Zoli megmondja.

 Most szü-ne-tel a blog. Hogy miért? Zúzz le hozzám Görömbölyre és kérdezd meg.

 Nos az a helyzet felebarátaim, hogy az elmúlt időben nem nagyon volt időm a blogomra, 1 hétig szüneteltettem és mivel most az érettségire készülök még ha nem is tanulással de érettségisorok írásával amit a külön angol tanárnőm szabadít rám. Hát igen ma vasárnap és van 4 érettségi sorom amit szerdáig kell megírnom.

De kárpótlásul, amint időm engedi egy cikksorozatba fektetem erőimet aminek a témáját most itten ti dönthetitek el, a kommentekben szavazással. Mivel nem tudok szavazást kiírni de majd megtanulom, de örülnék hogy ha legalább ez a kezdetleges elérné 10 fő szavazatát mert, ha nem akkor nem is tudom hogy érdemes-e írnom ezen témák akármelyikében.

a; I. Világháború -- 0 azaz nulla szavazattal nem nyert

b; II. Világháború -- EPIC'D , well victory mégpedig 6 szavazattal

c; Hidegháború -- kemény 2 szavazattal áll.t

d; Iraki háború  -- úgyszintén 2 vokssal nem befutó

 Minden blog életében eljön az a pont amikor a szerző értékeli munkásságát, nos én nem csak értékelni fogok, de próbálok arra koncentrálni. Mások véleményéről: mindenki pozitívat mondott még csak a blogomról, és sok bízatást is kaptam ennek tényleg örülök, habár én nem vagyok teljes mértékig elégedett.

Amit keveslek az az oldal látogatottságának mértéke, igaz nem sűrűn írom a cikkeket, de ha öö, többen érdeklődnének akkor én is jobban beletenném magam, tehát kedves blogolvasók, szóljatok hozzátartózóitoknak és ismerőseiteknek, hogy egy két youtube és facebook közé meg még kitudja mi közé beleférne egy kis olvasás is. 

No de akkor lássuk pontosan a számadatokat. (aug23.bemutatkozás,aug28.herripotter,sept2.távol-keleti) Azt hiszem a csökkenő tendencia nem csak nekem szúr szemet, vagy legalábbis a hullámzó (<3 stabil).

 "Hát igen." Sokan vannak ezzel így, még ha a nindzsucut az emberek többsége kitudja mondani, az már kevésbé valószínű hogy tudatában vannak mondandójúk pontos jelentésével. Gondolom leszűrhető, ezen bejegyzésem témája. Úgy bizony a Kelet-ázsiai erőnemek kerülnek most górcső alá valamint a szamurájok. Ugyan nem magamnak írom a cikkjeimet, de abban sem vagyok biztos, hogy minden korosztályt megragad, mindenesetre reménykedem abban, hogy lesz akiket érdekel (ez a cikk természetesen).

Remek, kezdjük tehát a karatéval, sokakat, ha megkérdez az ember akkor egy kis hadonászást és egy amolyan "hang-csong-csang-csung vagy hijjááá" hangeffektet kap kisérőként. Én nem eféle választ adnék, hanem úgy kezdeném, hogy a karate japán küzdősport és nem kínai, ha valaki villogni kíván azzal, hogy bemásolgatja akkor tessék ittvan japánul 空手. Ez a sport igen fiatal, gyökerei ugyan Indiába nyúlnak vissza, onnan vitte át Kínába egy shaolin buddhista a 6. században. Ott ebből kialakult a shaolin kung-fu, de buddhistánk tovább terjesztette Okinava szigetére ahol megint átalakították és már 3 ággal rendelkező műfaj lett belőle. Funakosi Gicsin ezen ágakat kezdte el tanulni, majd átdolgozta és mesterévé vált, 1917 ben Kiotóban bemutatta és ímlám ez lészen a modern karate. Ma öt nagy stílusággal rendelkezik.

A Kung-fu, a shaolin papok harcművészete, ők fejlesztették ki. Meg is volt rá az okuk, hiszen templomaik kifosztása állandó volt azon időszakban így, nem a Svájci "gyorsan megiszom az összes alkoholt a kolostor körül aztán, a fafej hunok csak nem ölnek meg ha hagyok nekik 1-2 hordót" sémát követve, inkább megvédték magukat. Két fő ága van a Wu Dang és a Saolin, utóbbiban két stíluság is jelen van északi (szétütöm) és déli (szétrúgum). Aztán amolyan tipusok is vannak a képzésmóddal kapcsolatosan: van a külső ami értelemszerűen az előbb gyúrd ki magad aztán legyél fejben ott kategóriás és a belső amely a belső szilárdságot tekinti elsődleges alapnak. Rengeteg fegyvernem van, 18 alapfegyverrel tanulják manapság mindenesetre, továbbá állatstílusok is jelen vannak úgy 500, tehát mindenkinek jut.

A nindzsáá, nos igen itt a Nindzsucura utalok, természetesen megint Japánban kell keresgélnünk és mit találunk, a magukat már másfél évezredesnek mondó nindzsákat. A nindzsák harcosok voltak, de nem a szamurájok becsületkódexe (busidó) szerint harcoltak. Nem csak etéren voltak úgymond lazábbak, de ekkoriban Japán szellemisége teljesen elutasítóan tekintett a külső dolgok felé és a hagyományokra támaszkodott. Nos a nindzsák nem, ők használtak dobbantókat, füstöt, lőfegyvert. Így szivárgott be hozzájuk a buddhizmus is. Ha két földesúr közé kerültek hatalmi harcra gondolok akkor inkább megígérték az egyiknek hogy a másikat megölik, csak hagyja őket békén. Ekkor kezdődtek el az akciók, merényletek és idővel egyre jobban félték a nindzsákat hiszen, fejlett technikájuk által akkor emberfelettinek vélt (eldobnak egy füstbombát és elfutnak majd amikor eloszlik a füst másholvannak) képességekre tehettek szert, és éltek is velük.

Végül a Szamurájok. Csak nemes emberek válhattak szamurájjá, akiknek harcedzettnek és szellemileg érettnek kellett lenniük, bár nagyon fiatalon megkezdődött a képzésük így ezeket a tulajdonságokat beléjük nevelték és edzték. Szigorú becsületkodexük volt, a Busidó, ezért sem használtak minden szerszámot és modern eszközt mint a ninddzsák, de volt-e rá szükségük nos ez vitatható, az viszont nem hogy a kardjuk a katana, az azon kor leghatékonyabb közelharci fegyvere. Nos az ténykérdés hogy a keresztes lovagok 20 kilós pallosa kettétörik a szamurájkard hónapokon, éveken át edzett fémén, és ez utóbbi úgyvágja a húst akár a forró kés a vajat a nindzsák elleni küzdelmeik során a nindzsák modern praktikáik által sokszor megmenekültek vagy meglepték a szamurájokat, akik ha véletlenül elhagyták volna kardujat harc közben persze, akár egy bambuszbottal is képesek voltak leteríteni ellenfeleiket, megjegyzendő a szamurájok eleinte a/az (lovas)íjászkodást preferálták.

Ennyit lett volna a beszámolóm, a Kelet-ázsiai harcstílusokról, küzdősportokról és hadászatról, remélem ez a fenti négy kis szekció túlmutat a Kung-Fu Pandán, a Tini nindzsa teknőcökön, a Karate kölykön és Szamuráj Jacken.

Igen,igen és igen, hangzana a válasz ha megkérdez az ember egy tizenévest Harry Potter nevének ismeretéről. Hiszen, ki nem ismerné az ifjú, bár mostmár felnőtt éveit tengető varázslótanonc történetét. 

Akkor most nézzünk eme, mind a könyvpiacon, mind a filmiparban szó szerint taroló produktumot. A bestseller könyvsorozat szerzője: Joanne Kathleen Rowling, aki már gyerekkorában szeretett történeteket papírra vetni. Ezt a szokását titkárnői állásában is megtartotta, tehát valószínű hogy motivációban nem volt hiány. 1997 nyarán már ki is adták a sorozat első részét, ami jó eladási számokat produkált. Rowling már a kezdetekkor 7 azaz hét könyvben szerette volna megírni a varázslótanonc történetét és ez a terv vagy 97' nyarán még álom, meg is valósult és a hetedik befejező kötet pontosan 2007 július 21-került a boltok polcaira. Nem mellesleg igencsak meggazdagodott a könyvek eladásaiból, 2004-ben vagyona már az 1 milliárd dollárt is meghaladta, ami 220 milliárd forint [220.000.000.000] ami az akkori 6 leggazdagabb magyar állampolgár becsült vagyonát teszi ki.

Itt az ideje, hogy írjak a filmes változatról is. Ez kicsit rövidebb lesz, mint az előző szekciója a cikknek de a későbbiekben ezt bepótolom. Az évek során jöttek mentek a rendezők, de mostmár beállt a dolog hiszen jött David Yates, aki mind a Főnix Rendje a Félvér Herceg és a Halál Ereklyéi 1.1 és 1.2 munkálatait dirigálja/ta. Nemcsoda hogy így megpihent a Harry Potter filmek rendezői székében. Ez várható is volt mivel az 5. résznél szállt be és máris 1 milliárd dollárt kaszált csak azzal a résszel ugyan a 6. résznél a bevétel 15 "milkával"  csökkent de a hetedik könyv megfilmesítése két részre lett osztva amivel még nagyon nagyot robbanthat a filmiparban. A producer végig David Heyman akinek gondolom szintén gyümölcsöző befektetés volt producerkedni a varázslótanonc történetének filmrevitelében való produceri állás. A három főszereplő (H.P,R.W és H.G) a filmben Daniel Radcliffe, Rupert Grint és Emma Watson által vagyon megformázva.

Úgy gondolom elérkezett az idő a tényleges összehasonlításhoz, előljáróban megjegyezném én nem vagyok elégedett, és eme véleményemet alább fejtegetem.

Be kell, hogy valljam az első három könyvet nem olvastam, ugyanakkor beszéltem olyan egyénekkel akik igen, sőt nem csak olvasták de látták is a filmrevitt változatot és meg voltak elégedve. Voltaképp én is ezen a véleményen vagyok szeritnem az első három filmre használható azon jelző hogy "jó". Viszont az eddig elkészült 3 következő rész megtekintése után vegyes érzelmeket tápláltam a produkciók iránt. No akkor vegyük is szépen sorjába.

A negyedik rész avagy Harry Potter és a Tűz Serlege, a cím is utal a rész fő esemény nem más mint a varázslóvilágban híres, nagymultú esemény a Trimágus Tusa. Természetesen mivel Harry Potter is szerepel a műben így kénytelen bekerülnie a 3 versenyző közé immáron 4. kompetítornak. Ilyenkor feltűnik Rita Vitrol újságíró és visszatérő rémálomként zaklatja Harry-t bulvársajtóba illő kérdéseivel, ugyanakkor a filmben öt másodpercet kapott Yates mestertől. Mindezek előtt Rowling egy igencsak izgalmas kviddics mérkőzést prezentál, ami a filmben abban merül ki, hogy megjellennek a jóképű kviddicsisták a lányok elámulnak, a mágia minisztere Caramel, mond egy jó félperceset, és már ünnepelünk is a sátorban. ˇ(pedig a könyvben izgin írja le)~ . Vicces vonás még azis hogy az a professzor aki a Vingardium LeviÓSzá-t tanította s az első részben már Dumbledore-ral kb. egykorú volt itt egy rövid barnahajú változatba megy át, még szerencse hogy ugyanúgy törpe maradt. Ezenfelül Gary Oldmannek aki Siriust alakítja csak szinkronszerep jutott. És még adtak hozzá és vettek el jeleneteket a filmből.

Az ötödik rész avagy Harry Potter és a Főnix Rendje, a könyvet csak úgy faltam, megjegyzendő közel 800 oldalasra sikeredett, de számomra ez volt a top része a könyvsorozatnak. ( a 7. kötet most itt nem játszik). Egy-két részt már nagyon szerettem volna filmen is látni. Ez össze is jött a Miskolc Plázába belazultam, és ha már ottvoltam..akkor megnéztem. Nos nemvoltam elégedett. Vegyük például a kviddicset, a regényben rengeteg izgalmas meccset ír le Rowling, ugyanakkor a filmben még a Reggeli Próféta sem ír róla, és miért? Tiana Benjamin aki a griffendéles (kviddics) csapatkapitányt Angelina Johnsont alakítja nem nagyon akart visszajönni, és ilyen "jabocs" szituáció keretében ki is vették az egész kviddicset a filmből. Dumbledore rivallót küld Petúnia néninek, na igen csak ez a filmben szintén nincs benne, de a rivallók animálása úgyis sablonos hát üsse kavics. Viszont a regény beszámól amolyan pályaválasztási  tanácsadásról, engem mondjuk érdekelt volna Neville,Malfoy és Hermione pályája a későbbiekben, de Yates mester valamiért ezt nemkötötte az orromra. És a végjátéknál a Mágiaügyi Minisztériumban végbemenő, minden ilyen filmben jelenlévő "nagycsata" ahogy van kimarad, ezt én személyszerint nagyon vártam csak annyit tudok mondani rá hogy "vicc".

A hatodik rész avagy Harry Potter és a Félvér Herceg, a könyvnek már a borítója is tetszett és képzeljétek ezek után még a tartalma is, mert itt már kezdtek kiderülni a dolgok és végre a sok-sok üres, jelentéktelen oldal helyett már kezdtek tömörülni a lényegesebb események, a háttértörténettel kapcsolatosan (mi volt a regény előtt, Voldemort és Harry kapcsolata, egyéb érdekességek). A film elsőre nemjött be de minnél többször néztem meg annál jobban megtetszett, itt közrejátszik szerintem az 5. film iránti óriási csalódás is talán, tehát a nagyon rossz után még a rossz is jó, de azért itt is van egy-két érdekes "kihagyás". A regényben Rowling nem spórol a romantikával, itt viszont Ron átmeneti barátnőjének a "nyáladzását" kapjuk valamint egy kis szerelmi drámát, ahol Hermione gyilkos papírrepülő rajt küld Ronra, aki végül túléli, egy lépés jobbra ez volt túlélése kulcsa. És még egyéb hiányosságok, de itt van mit dicsérni is. Nekem tetszett, Draco Malfoy mostmár Draco, tehát nem a vezetéknevén szólítja még Piton sem, ez jelzi hogy nő a feléje irányuló tisztelet ugyanakkor ő maga kemény lelki belső harcokat vív magával, egy külön kis storyline-t kap, ez plusszpont. De a hab a tortán elmarad, hiszen a 6. filmből is kimarad a  "nagycsata" (grrr).

Ősszességében vannak ebben a filmesített változatokban hibák, tömkelegével, csak párat még a végére, a Roxfort felépítése minden évben változik, rengeteg eltérés a könyvtől, valamint Yates mester a lányoknak rendez vagy nemtudom, mert az 5. és a 6. regény végén bődületes átok záport fogalmaz meg Rowling, de a rendező ezeket inkább kiveszi, pedig szerintem minden fiú szereti a "csataaaaaaaa érzést" , Yates nem. Hopp írok egy tollbamondást és nem ellenörzöm le, Yates forgatott egy filmet de nem nézte vissza, a Dumbledore serege szakkörök alkalmával egyszer Nevillenek már sikerül a Capitolatus lefegyverző átok, de ezt senki nem veszi észre és a következő foglalkozás során amikor már egyébként másodjára sikerül neki elsőként ünneplik (ezt bennehagyni nagyon égő szerintem). És hiányoztak nekem még a lényegretörő, tömör tényeket közlő párbeszédek ill. 5. regény végén a Harry vs Dumbledore vita miután az ifjú varázslótanonc bedarálja, a Roxfort igazgatójának irodáját. Illik pozitívummal búcsúzni az tetszik, hogy amint idősebbek a szereplők egyre több helyre juthatnak el a kastélyban (most nemsorolnám fel de megnézitek sorban a filmeket és figyeltek rá, ezt biztos észreveszitek.  

Források: könyvek,filmek,wiki

Hasznos linkek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Harry_Potter_és_a_Tűz_Serlege_(film) jobboldalt tekerhettek a filmek leírásai között.

https://www.youtube.com/watch?v=_EC2tmFVNNE nos a trailer alapján végre megkapom a nagy csatámat.

 Sziasztok!

A nevem Osváth Zoltán, valójában ennél hosszabb, de én így lettem anyakönyveztetve. 94' decemberében születtem s azon hónap 12. napján tehát most 15 évet tudhatok magam mögött, de 3 hónap múlva már 16-ra nő ez a szám. Görömbölyött élek [Miskolc] és az Avasi Gimnáziumban töltöm középiskolás éveimet. Mást most nem írnék ide végülis a cikkek alapján azért valamelyest meglehet ismerni, már amennyire neten meglehet ismerni valakit valamelyest.

Sokaknak a blogjuk, körülbelül egy igen részletes napló az életükről vagy "vicces" képek és videók feltöltése, viszont az én blogom nem a mindennapjaim közvetítéséről fog szólni, nem is a megnevettetésetekre szolgál. 

Gondolom sejtitek miről írok, majd ide.Mint ahogy azt a szlogen "Zoli megmondja" is közvetíti az én saját véleményemet fogom megfogalmazni sokmindenről (életvitel,film,irodalom,sport,tudomány,game és egy kis humor is lesz néha persze).

Igérem igyekszem elkerülni a helyesírási hibákat, de azt is igérem hogy szókimondó stílusúak lesznek a véleménynyilvánításaim, de ragaszkodom, majd az elegáns stílusomhoz, tehát nemfogok durrogtatni kisebb-nagyobb trágár szócsokrokat.